SÉTA A NEMZETI MÚZEUM KÖRÜL

Szarvasy Eszter írása
2021.03.31.

A gyönyörű klasszicista múzeum épületének terve 1837-ben készült el. Pollack Mihály tervezte, aki erre rendkívül büszke is volt, hiszen ez volt az élete fő műve. 1847-re már készen állt az épület, amely rögvest a reformkori Pest egyik legfontosabb kulturális központja lett.

Tegyünk most egy sétát az ünnepélyesen magasodó épület körül, a Múzeumkertben! Akár csak képzeletben, akár a valóságban is. A kapu ugyan zárva van, a kiállítások nem látogathatók, de ha nyitva lenne, talán eszünkbe sem jutna, hogy körbejárjuk az épületet.

A minden elemében klasszicista épület magán viseli a stílus alapelveit: mérték, szimmetria, rend és egyszerűség uralkodik a homlokzaton. Középen helyezkedik el az antik templomok módjára kialakított előcsarnok a korinthoszi oszlopokkal és a háromszög alakú lezáró timpanonnal.

A magas támfalak között lassú ünnepélyességgel emelkedik a széles lépcső, amely megannyi történelmi esemény helyszíne és tanúja volt az elmúlt 173 évben.

(1) AZ ALAPÍTÓ SZOBRA

Ha a múzeumkert főkapuján lépünk be a kertbe, majdnem szemben találjuk magunkat az alapító gróf Széchenyi Ferenc szobrával, aki nem más, mint Széchenyi Istvánnak, a ,,legnagyobb magyar"-nak édesapja.

1802-ben azzal a nemes kéréssel fordult Ferenc császárhoz, hogy gazdag gyűjteményét - magyar vonatkozású régiségeket, iratokat, térképeket és festményeket - a nemzetnek ajándékozhassa. Ez az időpont tekinthető a múzeum alapításának.

Széchenyi Ferenc még életében meghagyta, hogy róla halála után soha ne készítsenek sem képet, sem szobrot. Most mégis itt állunk az alapító szobra előtt, mert az utódok a végrendeletbe foglalt kérést nem tartották meg. Egyik fia, Pál, egy festővel megfestette apja képmását, majd 1902-ben Istók János szobrász a festmény alapján készítette el az egész alakos szobrot.

 A TIMPANON

A timpanon az építészetben a nyeregtetős épületek oromzatán általában háromszög alakú homlokfelület, amit gyakran szobordíszekkel töltenek ki.

A Nemzeti Múzeum timpanonjának alakjait egy müncheni szobrász tervezte (név szerint Ludvig Schöller), és egy olasz szobrász faragta ki (ő pedig Rafael Monti volt).

A mi timpanonunkon 7 alak szerepel. Középen látjuk a fiatal és gyönyörű nőt, aki Pannoniát testesíti meg. A háromszög két keskeny sarkában a Dráva erőteljes nőalakja és a Duna izmos férfialakja fekszik, mindketten egy-egy korsóból segítik a víz kiáramlását. Balra a művészet és a tudomány, jobbra a történelem és a hírnév alakjai gazdagítják még a csoportot.

Ha közelebbről megnézzük az alakokat egy pár érdekességet vehetünk észre!

(3) Pannonia babérkoszorút tartó keze, a magyar címeres pajzs és a tudományt megjelenítő nőalak között a timpanonon egy titokzatos ablak van. Vajon hova nyílik?

(4) PETŐFI EMLÉKE

A Széchenyi-szobortól jobbra a széles lépcső vaskos támfalára erősítve aranybetűs fekete márványtábla emlékezik meg Petőfi Sándorról, akiről már gyerekkorunk óta tudjuk, hogy pontosan itt, a támfal tetején szavalta el először a magyar szabadság leghíresebb versét, a forradalomindító Nemzeti Dalt.

Vagy mégsem??

Igazság szerint nem így volt. 1848 március 15-én délután valóban sok ember gyűlt itt össze, Petőfi pedig valóban felállt a támfal tetejére és mondott is egy rövid beszédet, de a Nemzeti Dal elszavalásáról szóló hagyomány bizony csak legenda.

(5) BEJÁRAT ŐSI EMLÉKKEL

Ha felsátálunk a széles lépcsőn, a visszafogott díszítésű tölgyfa kapu előtt tardosi mészkő burkolatra lépünk. A jura korból származó rózsaszínes kő kb. 200 millió évvel ezelőtt keletkezett és nevezik néha magyar márványnak is. Közvetlenül a bejárat előtt egy formás ammonites (évmilliók óta kihalt csigavonalú tengeri élőlény) lenyomata fekszik a lábunk alatt, emlékeztetve minket az 1970-es és -80-as es évekre, amikor még ebben az épületben láthattuk a Természettudományi Múzeum ásványgyűjteményét. Utóbbit egyébként az alapító Széchenyi Ferenc feleségének, Festetics Juliannának köszönhetjük.

(6) AZ ARANY-SZOBOR ÉS A VITÁK

A múzeum előtti teret látványosan uraló, csaknem 8 méter magas szobor már a tervezés fázisában is hatalmas vitákat kavart. Politikusok, mecénások, intéző- és művészbizottságok vitatkoztak róla évekig, hol legyen, milyen legyen és mekkora, vagy úgy egyáltalán. Sokan ma is úgy gondolják, hogy túl nagy és rossz helyre került.

Végül a korszak egyik legjobb szobrásza, Stróbl Alajos készítette el. 1893-ban avatták fel.

A talapzatot Schickedanz Albert tervezte, aki igen gyakran dolgozott együtt a szobrásszal.

(9) A TÁBORNOK LEGENDÁJA

A Múzeumkert talán legújabb emlékeztetőjét, a csillogó fekete márványlapot a jobb oldali mellvédtől jobbra találjuk, a járófelületbe süllyesztve.

Harry Hill Bandholcz az amerikai katonai misszió parancsnoka volt 1919 őszén, amikor Magyarországra bevonult a román hadsereg. A Nemzeti Múzeum előtt egy szép napon 16 teherkocsi jelent meg, amelyből elszánt katonák szálltak ki, akik rögvest nekiláttak volna a műkincsek összegyűjtésének és elszállításának. A legendák szerint a bátor Bandholcz kapitány azonnal a helyszínre sietett és a benyomuló román katonákat lovaglópálcával űzte ki az épület lépcsőházából!

A Szabadság téren áll egy őt ábrázoló szobor, amelyen látjuk is, hogy kezeit a háta mögött tartva egy lovaglópálcát rejteget.

Az igazság sem áll messze a legendától, hiszen ha a lovaglópálcának nem is volt benne szerepe, a műkincsrablást azért mégiscsak a tábornok akadályozta meg.

(10) GARIBALDI ÉS A FASISZTÁK

A jobb oldali támfal közelében találjuk a Giuseppe Garibaldi bronz mellszobrát, melyet Kuzmik Lívia készített. A híres tábornok harcolt Olaszország egyesítéséért, de később Dél-Amerikában is, ezért kapta a ,,két világ hőse" nevet.

A szobrot 1932-ben egy magyar-olasz egyesület állíttatta, az ünnepélyes átadáson megjelent a hős unokája, Ezrio Garibaldi is, valamint a két ország himnusza után eljátszották a fasiszta indulót.

(11) A LEGÖREGEBB FA

A Garibaldi-szobor mögött balra találjuk azt a japán akácot, ami minden valószínűség szerint a kert legidősebb fája. Mindenesetre 1894-ben már itt volt.

(12) AZ ELSŐ SZOBOR

2019-re a Múzeumkertet átalakították és felújították. Ekkor hozták rendbe Berzsenyi Dániel régi bronz mellszobrát is, ami a patinától megfosztva első látásra akár mainak is tűnhet.

PedIg ez az alkotás a Múzeumkert első szobra. 1860 tavaszán állították fel ezen a helyen egy éjszaka, mert a helytartótanács nem járult hozzá az ünnepélyes avatáshoz.

A szobor a mai napig Budapest legrégebbi, hazai személyt ábrázoló portrészobra, ráadásul az eredeti helyén. Az alkotó báró Vay Miklós volt.

(13) EGY KÜLÖNÖS MAKETT

Ha szembehelyezkedünk a kicsinyített múzeum bejáratával, mintha varázsvilágba csöppennénk.

Baráz Tamás és Erős Apolka 1:250 arányban kicsinyített épülete egyike a város tapintható modelljeinek. A bronz felületen rövid ismertetőt is elhelyeztek magyarul, angolul és braille-írással.

A mekettről szándékosan hagytál le a fákat és bokrokat, hogy könnyebbé tegyék a tapintással való tájékozódást.

(14) AZ ŐRÖK HÁZA

A Nemzeti Múzeum értékeinek őrzését éjszakánként kezdettől fogva őrszolgálat biztosította. A kezdetben számukra fából ideiglenesen elkészített tákolmányok 45 évig tartották magukat. 1894-ben a bódék már olyan rossz állapotban voltak, hogy Pulszky Ferenc múzeumigazgató felindultságában még a korra jellemző visszafogott megfogalmazás szabályait sem tudta megtartani, amikor Szalai Imre miniszteri tanácsoshoz fordult kérésével:

"Nagyon kérnélek, intézkednél az épitésztöknél, hogy az ör számára a kapu mellett a rácsnál a rég elhatározott házikó tervét készitse el, mert addig a skandolózus fa köpenyeget nem távolithatom el, melybe esös időbe az ör éjjel behúzódik, nappal pedig a gyerekek tele pisálják. Igazi botrány, de addig míg a házikó el nem készül nem segithetek rajta."

A klasszicista kis őrházak aztán 1895-re el is készültek, ifj. Vágner János tervei alapján.

 (15) PILASZTEREK ÉS KÍGYÓK

Az épület oldalsó homlokzatát már nem valódi oszlopok, hanem pilaszterek díszítik. Míg a valódi oszlopoknak valódi teherhordó szerepük is van, a pilaszterek csak hasonlítanak rájuk.

Az oszlopfejezeteket közelebbről nézve egy érdekességet vehetünk észre. Minden korinthoszi oszlopfő felett egy apró virág látható, benne egy titokzatos kicsi kígyóval!

 (16) Az épület ereszpárkányán teljesen szokatlanul kicsi oroszlánfejek sorakoznak.

 (17) A RÉGI KAPU

Petőfi idejében a látogatókat nem a főkapun, hanem ezen a kis oldalsó kapun engedték be a múzeumba, mert a főbejáratot a díszteremben ülésező Főrendiház tagjai használták.

1848 március 15-én délután 2 órakor a múzeum lépcsőjén már olyan tömeg volt, hogy nem lehetett odaférni. Petőfi Sándort ezen a hátsó kapun engedte be Kovács Péter múzeumi kapus.

Valószínű, hogy eredetileg kisebb kocsival is be lehetett hajtani ide, erre utalnak a két oldalt megmaradt kerékvetők.

 (18) A MATEMATIKATANÁR ÉS APOLLÓN

Élt egyszer réges-régen Nagykőrösön egy fiatal matematikatanár, akit Tomori Anasztáznak hívtak. Az 1850-es években békésen tanította a matematikát a kisvárosi gimnáziumban, mígnem egy szép napon nagy szerencse érte. Nagybátyja halálával egyik napról a másikra elképesztő vagyon birtokosa lett. Többé nem kellett az iskolában tanítania, ehelyett ő lett a kora egyik legnagyobb mecénása. Ettől kezdve egész életében a művészetek támogatásának élt, többek között neki köszönhető, hogy kiadták Shakespeare összes műveit magyarul.

A Vatikánban őrzött Apollón-szobor másolatát végrendeletében a múzeumra hagyományozta. Ma is itt taljuk meg, az épülettől jobbra.

 (19) EGY KÜLÖNLEGES JÁTSZÓTÉR

Ez a különleges játszótér egy külön képsorozatot is megérdemelne. Ihletője Molnár Ferenc a Pál utcai fiúk című műve volt. Láthatunk itt perecárus boltot, kisvillamost, mozgatható karmantyúkat, nyomogatható gombokat,valamint valódi és jól működő golyópályákat. Mindenesetre a kisebb gyerekek láthatóan nagyon kedvelik.

 (20) A TRIUMVIRÁTUS

Akik gyermekkorukban gyakran jártak a Múzeumkertben, talán emlékeznek rá, hogy a kert tele volt igen régi emlékekkel, többek között a római korból származókkal is. Erről az akkor ütött-kopott sztéléről bárki azt gondolhatta, 3 római sírköve.

Most, a felújítás után világosan olvashatjuk, hogy a kő a római sztélék mintájára készült, de a régészettudomány három magyar tudósának állít emléket.

Rómer Flóris, Pulszky Ferenc és Hampel József emléke 1916 óta áll a kertben.

 (21) KERTÉSZLAKBÓL CUKRÁSZDA

A kis épület 1850-ben azért került ide, mert a Hölgybizottság akkoriban a múzeum mögött szervezett növény- és gyümölcsbemutatókat. Tervezője Vágner János volt, az őrházakat tervező Vágner János édesapja.

Először Vanek Ferenc kertész lakott benne a családjával 1906-tól.

Ha minden igaz, nemsokára cukrászdát nyitnak benne.

Amint tovább sétálunk az hátsó kertből az épület bal oldalához, útközben több más alkotást is megcsodálhatunk, mint Vasvári Pál, Józef Wysocki, báró Monty Sándor és Kazinczy Ferenc mellszobrait, valamit Kisfaludy Sándor különös emlékművét, a Himfy-lantot.

 (22) HERMAN OTTÓ ÉS A PACSIRTÁK

Herman Ottó emlékművének durván faragott mészkőtömbje különbözik a többitől. A nagy természettudósnak nem mindennapi élete volt. Na de mit is várhatnánk tőle, akinek már 5 éves korában ágya alatt egy fürj költött? Nem véletlen, hogy két pacsirtát létunk az emlékművön.

A szabadságért harcolt Olaszországban és Lengyelországban és egész életében viselte a harcok során átlőtt carbonari kalapját.